Elérhetőség:
8344 Hetyefő, Kossuth u. 24.
Telefon: 87/457-189, 30-590-1597
E-mail: molnar.maria53@gmail.com
Molnár Mária
népi játszóház-vezető
Napjaink energiaválságos időszakában egyre sürgetőbb feladat, hogy olyan megoldásokat találjunk, amely nem károsítja a környezetet. Addig is, amíg nagy tömegek számára elérhető a megújuló energia, tekintsünk vissza a múltba. Nézzük meg, hogy elődeinknek – csak néhány évtizedet menjünk vissza - mekkora volt az energiaigénye, nem számszerűsítve, hanem életmódjukból kiindulva.
Víz
- kútból,
- folyóból,
- esővízből,
melyet emberi energiával nyertek, tehát nem volt szükség „vásárolt” energiára.
Mostanra viszont elszennyeztük ezeket a vízforrásokat, illetve az esővizet a drágán kiépített, és drága energiával működő csatornába engedjük. Az elszennyezett folyókban már a halak is szennyezettek. A közös víznyerő helyeken közösségi élet is folyt, főleg, ha a mosás is ott történt.
Én az udvarban lévő kerekes kútból nyerem a víz legnagyobb részét. A keletkező szennyvíz nem károsítja a talajt, mert az alábbiakból kiderül, hogy szinte semmilyen háztartási vegyi anyagot nem használok.
Fűtés
Főleg fával fűtöttek, de felhasználtak minden növényi részt (amit most biomasszának nevezünk), ami a gazdaságban keletkezett. A fűtéssel együtt történt a főzés, tehát erre nem használtak külön energiát. A tüzelőanyag beszerzése a vízhez hasonlóan emberi energiával történt, azaz nem költöttek pénzt rá.
A házamban a fűtés 90 %-a fával történik.
Élelmiszer
Vásárolt élelmiszer – legalábbis vidéken – alig fordult elő. A ház körül minden megtermett, zöldség, gyümölcs, és állatokat tartottak, szárnyasok, disznó, marha, juh, kecske. Ennek nem csak az volt az előnye a ma boltokban kapható élelmiszerekkel szemben, hogy nem kellett pénzt kiadni érte, hanem megbízható volt, nem tartalmazott káros anyagokat. A keletkezett fölösleget egymás között elcserélték, illetve tartósították.
Tartósítás:
- aszalás (gyümölcsök),
- szárítás (gyógynövények, fűszernövények, zöldségek, tészták stb.),
- befőzés (zöldség, gyümölcs),
- olajban, zsírban eltevés (lecsó, húsok),
- sózás (zöldségek, húsok),
- füstölés (húsok, húskészítmények) stb.
A felsoroltaknak ma szinte egyetlen alternatívája létezik, drága energiával, mélyhűtéssel tartósítják az élelmiszereket. Ráadásul olyan mennyiségben, hogy néha több mint egy évre elegendő élelmiszer is megtalálható a több darab hűtőszekrényben, egy háztartásban. Kérdés, hogy ennek élvezeti értéke mekkora, a friss, illetve hagyományosan tartósított élelmiszerekkel szemben. Végül, de nem utolsósorban, megemlítem, az un. primőr zöldségeket, gyümölcsöket, melyek esetenként több ezer kilométert is utaznak, könnyű kiszámítani ezek energiaigényét és beltartalmi értékét.
Húst szinte nem eszem, gyümölcs terem, zöldséget termelek, illetve az itt lakóktól vásárolok, tejet helyben lakó tehenesgazdától veszek, a tojást is itteni tyúkok tojják. Hűtőszekrényem nincs, nyáron a kútban hűtök. A fölösleget befőzöm, aszalom, szárítom.
Háztartás
- Főzés
Az előzőekből szinte egyenesen következik, hogy régebben a főzés mindennapos volt a családokban. Az alapanyagot az előzőekben leírtak szerint saját termelésből vették. Mindent kézzel készítettek, pedig a nagycsalád volt a jellemző, tehát nagy mennyiségeket kellett főzni. Nem használtak elektromos eszközöket, így nem volt energiaköltség.
Minden nap főzök, októbertől-áprilisig fatüzelésű kályhán, aminek a sütőjében aszalom az almát, tököt stb. Így a főzés energiaköltsége benne van a fűtésköltségben. Csak elvétve használok elektromos eszközt.
- Mosás
Itt nem annyira a technikai részére szeretnék utalni a mosásnak, hanem annak gyakoriságára. A mosás nehéz fizikai munka volt, mert kézzel történt. Az öltözködés viszont racionálisabb volt, mert a ruha fölött kötényt hordtak, amivel megvédték a ruhát a szennyeződéstől. Így nem kellett gyakran ruhán cserélni, ugyanakkor nagyon is fontos volt számukra a tisztaság. Tény, hogy nem volt jellemző ez a tisztaságmánia, ami manapság a reklámok elterjedésével már a kicsi gyermekeket is megfertőzte.
Főleg kézzel mosok, de ahogy említettem ez nehéz fizikai munka, így a nagyobb darabokat forgótárcsás mosógépben, a vizet a kútból húzom fel. A mosópor nagy része mosószóda, ami kevésbé károsítja a környezetet, mint az ismert mosóporok.
- Mosogatás
Meleg vízzel mosogattak, így a mosogatóvíz alkalmas volt az állatok etetésére.
Én is csak melegvízzel mosogatok és utána szintén melegvízzel öblítem el az edényt. Mivel nincs csatorna, a talaj károsítása nélkül kiönthetem a vizet bárhová. Ráadásul a természet visszakapja azt a vizet amit elvettem tőle.
- Tisztálkodás
A mosáshoz hasonlóan a napi tisztálkodás helyett a heti fürdés volt a jellemző. Mára már kiderült, hogy azok, a kereskedelemben kapható mosakodó és bőrápoló szerek, melyeket a reklámok agyon dícsérnek, nem mindig váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. A régiek ehelyett házi szereket használtak, amit gyógynövényekből állítottak elő.
Minden nap mosakszom, de nem vezetékes, hanem kútvízben. Nyáron szolárbojler melegíti a vizet, télen a cserépkályha sütőjében melegszik nagy fazékban a kútból nyert víz. Tehát nem igényel külön energiát.
- Takarítás
A tisztálkodáshoz hasonlóan ezt sem vitték túlzásba, mégis a szép tiszta otthonok voltak a jellemzőek. Ott, ahol a gazdasági munka folyt gyakrabban takarítottak, főleg söpréssel, ahol viszont csak laktak, ott ritkábban kellett takarítani. Jellemző volt a tavaszi nagytakarítás, amikor mindent felforgattak, kivittek, kiporoltak, kiszellőztettek, és kimeszelték – azaz fertőtlenítették – a helyiségeket. Azonban a használatos takarítószerek: ecet, só, lenolaj stb. nem károsították a környezetet. Ha ma bekukkantunk egy háztartásba, szabályos vegyigyárat találunk, akkora a tisztítószerek mennyisége.
Én is csak ecetet használok takarításhoz, mosáskor pedig elteszem az öblítővizet és azzal mosom fel a padlót.
- Berendezési tárgyak
Korábban a berendezési tárgyak olyan minőségben készültek, hogy öröklődtek apáról-fiúra, amíg végleg tönkre nem mentek. Ma a divat diktál, egy-egy lomtalanításkor, akár vadonatúj dolgokat is találunk, ha ügyesek vagyunk. Szerencsére van egy réteg, amely nem az eldobós társadalomhoz tartozik – magamat is ide sorolom -, akik a kopott régiben a szépet, a használójának a lelkét látják. Nem beszélve arról, hogy ezeket fel is lehet újítani, és használatkor jövünk rá, hogy sokkal alkalmasabbak, mint a mai, tiszavirág életű tárgyak, bútorok.
Házam első részében csak régi bútorok és tárgyak találhatóak. Másik részében is nagyrészt régi, illetve felújított bútorok vesznek körül.
Tájolás
Talán kérdezhetik, hogy miért fontos megemlíteni az öko-ház kapcsán a tájolást. Lehet, hogy ezzel kellett volna kezdeni, hisz az évszázados megfigyelések alapján rájöttek, hogy milyen fontos a lakóhely szempontjából a nap járása. Így alakultak ki a kelet-nyugati tájolású hosszú házak, melyet végigjár a déli nap. Ez védetté teszi, és besugározza az udvart, ahol a zöldségeskert és a fűszerkert is található. A házat télen melegíti, és világossá teszi - a nem túl nagy ablakokkal rendelkező helyiségeket is -, az alacsonyan járó téli nap. Nyáron viszont magasan jár a nap, így nem tűz be, az amúgy igen vastag döngölt sárfalú helyiségekbe, mely faltípus egyébként is igen jól szigetel. Nem is beszélve a fűtésköltségről!
Szürkevíz-tisztító
Sikerült újabb lépéseket tennem a fenntartható ház megvalósítása felé. A komfortosítással együtt járó csatornázás, illetve a keletkező „szennyvíz” kezelése volt a megoldandó feladat. Ebben a Levegő Munkacsoport alelnöke, Beliczay Erzsébet volt a segítségemre azzal, hogy felhívta a figyelmemet a Vízönellátó című honlapra. Itt találtam meg az elvi megoldást. A gyakorlatban ezt úgy valósítottam meg, hogy a címben is említett szürkevíz-tisztítót létesítettem. Ennek elméleti leírását a gyakorlatban úgy valósítottam meg, hogy a keletkező szürkevizet két összekapcsolt nagyméretű műanyag hordóba vezetem, ezt a földbe süllyesztettük és szalmabálával szigeteltük, ebből pedig egy un. szórógödörbe megy a megtisztult víz. A tisztítás folyamata a fent említett honlapon található.
Ahhoz azonban, hogy csak szürkevizem keletkezzen, a házban komposztvécét létesítettem. Ennek eredményeképpen a tisztítóba nem megy fekália. Ugyanakkor lehetővé vált automata mosógép, konyhai mosogató és fürdőkád használata. Ezek használata továbbra is a már említett elvek szerint történik, azaz mosogatás csak melegvízzel tisztítószer nélkül, mosás főleg mosószódával (de nem a reklámok által diktált mennyiségben!), valamint fürdéshez kizárólag szappant használok. Így állíthatom, hogy az a bizonyos szürkevíz is alig szennyezett, akár locsolásra is használhatnám.
A téli fürdéshez a melegvíz-előállítást fatüzelésű bojlerrel oldottam meg. Ebben a keletkező ágnyesedék eltüzelhető, ettől fenntartható.
